logo

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola és Kollégium

Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Intézményegység

 

Látássérültek Iskolája

Szembetegségek

Kancsalság (Strabismus)

A két szem együttmozgásának zavara sokféle látáshiba következménye lehet. Az optikai kancsalságtól meg kell különböztetni a bénulásos kancsalságot (pl. a külső szemizom bénulásánál a szem csak befele néz, középálláson túl nem mozdul ki, ilyenkor kompenzálólag a fejét fordítja arra, hogy a kettős látást elkerülje). Az ilyen kényszer-fejtartást a gyermek tantermi ültetésénél figyelembe kell venni.
A
két szem eltérő fénytörésének következménye a kancsalság. A kísérő kancsalság minél korábbi kezelést kíván, mert ha állandósul, következményként a kancsal szem elveszíti a látóképességét. Ha idejében felismerik és korrigálják a fénytörési hibát, akkor a félszemes tompalátás elkerülhető. A jobbik szem letakarásával a gyengébb szem működése felerősíthető.
A szemmozgató izmokon végzett műtéti beavatkozással is helyreállíthatják a szemgolyók rendellenes állását.

Látóideg sorvadás (Atrophia nervi optici)

Gyulladás, keringési zavar, fokozott belső szemnyomás (zöldhályog), daganat vagy mechanikai sérülés következtében a látóidegpálya károsodhat és az idegrostok sorvadása léphet fel. A tünetek eltérőek lehetnek attól függően, hogy az idegpálya melyik része károsodott. Ezek lehetnek: az éleslátás csökkenése, színlátás zavara, különböző területeket érintő látótérkiesések.
Gyengénlátóknál leginkább a látóidegfő veleszületett rendellenessége fordul elő, ami nagyfokú vízuscsökkenést okoz. Az ilyen gyermeknek nem segít a szemüvegviselés, még akkor sem, ha van kisebb
fénytörési hibája. Mivel gyakran csökkent a szem fényérzékenysége, a látásteljesítmény erős helyi megvilágítással javítható.

Látótér beszűkülése

A körkörös retinapusztulásnál kialakuló csőlátás alakul ki, ez 30 foknál kisebb látóteret jelent. Vannak azonban a látótérszűkületnek enyhébb formái is.
Gyengénlátóknál gyakori az egyik szem látóképességének súlyosabb állapota, gyakorlati vaksága vagy teljes vaksága. Természetesen egy szem látótere szűkebb (kb. 2/3-nyi), mint a két szem együttes látótere. Az egyszemes ember féloldalas látóterét reflexszerűen kiegyenlíti a hiányzó látótér felé történő enyhe fejfordítással. (Ez a kényszerfejtartás a nyaki gerincszakaszt is terheli.) Könnyíthetjük a gyermek helyzetét, ha a tanteremben a megmaradt látótérrel ellentétes oldalra ültetjük.
Bizonyos látótérszűkítő hatása van minden nagy törőerejű szemüvegnek, távcsőszemüvegnek is.

Lencseficam (Luxatio lentis)

A helyéről kimozdult szemlencse helyzete szerint változó módon zavarja a látást. A helyét változtató lencse a szem állapotát veszélyezteti, ezért az ilyen diagnózisú gyermeket a testnevelésben, mozgásban korlátozni szokták. Ha rögzítetlen a szemlencse, műtétileg sürgősen eltávolítják. (Aphakia lentis)

Lencsehíjasság (Aphakia lentis)

Ha a szemlencsét eltávolítják (szürkehályog, lencseficam esetén), a túllátóság művileg létrehozott helyzete áll elő. A hiány kb. +10 Dioptriás nagyító lencsével pótolható, ez azonban csak a távolba néző szem működését állítja helyre. Közelre kb. +14 Dioptria kell, hogy a gyermek jól lásson. A két szemüveg cserélgetése körülményes, célszerűbb bifokális szemüveget hordania. A szemüvegnél előnyösebb a kontaktlencse használata, olvasószemüveggel kiegészítve. Kis gyermekeknél, gyermekközösségben nehezen oldható meg a kontaktlencse kezelése. Még tökéletesebb a szembe beültetett műanyag lencse, de a beültetés elvégzése a szemgolyó méretnövekedése miatt, csak felnőttkorban célszerű.

Retinaleválás (Ablatio retinae)

A retina rétegei többféle okból szétválhatnak (bevérzés, szakadás, hegesedés, szövetsarjadás, belső nyomás lecsökkenése). A levált részek vérellátása megszűnik, s ha a retina működőképességét rövid időn belül nem sikerül visszaállítani, elhal.
A retinaleválás kezdeti stádiumában a beteg hullámosan, ferdén látja a környezetét, vagy úgy éli meg, mintha függöny borulna a látótér érintett részére; súlyos esetben a látás teljes kiesése is bekövetkezhet. Ilyenkor
a beteget nyugalomba kell helyezni és minél előbb kórházba vinni, ugyanis vannak lehetőségek a levált retinarészek visszarögzítésére.
Retinaleválás következhet be
nagyfokú rövidlátásnál, retinopathiánál és szemsérüléses baleseteknél.

ROP (Retinopathia praematurorum)

Azóta terjedt el, amióta az orvostudomány életben tudja tartani az egészen kis súlyú (1000 g vagy még kisebb) koraszülötteket. Köznyelvi elnevezése nincs.
Többnyire - de nem kizárólag - azoknál fordul elő, akiket inkubátorban tartottak. Elsődleges oka, hogy az újszülött retinája és annak érhálózata nincs kifejlődve. Az érhálózat fejlődése még folytatódhat, de bizonyos körülmények miatt (nem megfelelő oxigénkoncentráció) sejtburjánzás léphet fel. Az így keletkezett érhálózat átláthatatlan réteget képez a retina előtt.
Az állapot súlyossága igen különböző lehet. Az alig kimutatható hegesedéstől a
retina leválását okozó vaskos érköteg kialakulásáig.
Okozhat vakságot, súlyos vagy enyhe mértékű gyengénlátást. A két szemen eltérő mértékű lehet.

A ROP miatt vak vagy gyengénlátó gyermekek száma az utóbbi 15 évben rohamosan megemelkedett, ma már a látásfogyatékosság legfőbb okaként ismerjük. (Gyengénlátóknál 20%, vakoknál 80% az előfordulási arányuk). Ezek a gyermekek általában rövidlátók is.
Állapotunk - főleg kezdeti stádiumban - műtéti beavatkozással esetenként javítható.

Szemtekerezgés (Nystagmus)

Az akarattól független, 1-3 mm-es kilengésű rángásszerű szemmozgást nevezik így. Mértéke és a mozgások iránya különböző lehet. A szem különféle működése során is változhat a mozgás (fixációnál felerősödhet), de az idegállapot is befolyásolja. A vízszintes szemrángással ellentétes irányú fejmozgást is tapasztalhatunk a betegeknél, ami önkéntelen kompenzációt céloz.
A nystagmus nem önálló kórkép, hanem a súlyos gyengénlátás gyakori kísérő tünete. Akkor alakul ki, ha a makula nem biztosítja a retinán belül a legélesebb látást, így nem rögzíti a tekintetet.
A szemtekerezgés megnehezíti a tekintet egy pontra történő fixálását. Egyénileg eltérő, hogy mennyiben befolyásolja ez a látásteljesítményt.

Tompalátás (Ambyopia)

A kifejezést olyan látásélesség csökkenésére használják, amikor annak oka szervi elváltozásként nem mutatható ki, vagy nem ismert.
Tipikus esete a tompalátásnak, amikor az egyik szem születéstől kezdve gyengébb, és az illető a jobbik szemét használja (pl.
kancsalság). A tompalátó szem működőképessége ilyenkor - de csak kisgyermekkorban - még helyreállítható, ha a jó szemét leragasztva a "lusta" szemet munkára kényszerítik.
Mindkét szemre tompalátóvá válhat az, akinek kicsi korában nem volt jó a látása (pl.
szürkehályog miatt). A retina ugyanis nem rendelkezik születésünk pillanatában a tökéletes éleslátás képességével, hanem azt meg kell tanulnia, be kell gyakorolnia.
Ha ez valamilyen okból kicsi korban nem lehetséges, később már csak korlátozott mértékben van rá mód.

Veleszületett szürkehályog (Cataracta congenita)

Az egyébként átlátszó szemlencse anyagcserezavar folytán részben vagy egészében elhomályosodik, elszürkül, átláthatatlanná válik. Ez az elváltozás idős korban gyakori. Van azonban veleszületett, többnyire örökletes vagy magzatkori betegség miatt kisgyermekkorban keletkező formája is. A lencse elszürkülésének mértéke és helye szemtükrözéssel, de előrehaladott fokán szabad szemmel is jól látható.
Ha a lencsehomály fokozatosan alakul ki, a retinán keletkező képet ködössé, tompaszínűvé teszi. Gyakori a lencse középpontjában pontszerűen kialakuló és terjedő elszürkülés. A beteg számára ez azt jelenti, hogy épp a látótere közepén van egy folt, s nem tud mögüle kilátni, mert az a tekintetével együtt mozog. Erős fényben a pupilla összeszűkül, a homály az átlátható lencserészeket eltakarja. Ezért szoktak legtöbbször félhomályban dolgozni, napszemüveget viselni. Ezeknek a gyerekeknek maradt a szemlencséjükön egy átlátszó rész, amelyet ügyesen tudnak használni. Ez gyakran olyan "trükkökkel" jár, amit a laikus nem ért, rossz szokásnak vél: a gyermekek furcsa fejtartásban, szemállásban figyelnek meg dolgokat, nem oda néznek, ahová látni akarnak.
Ha a lencse annyira átláthatatlan, hogy a retina működését akadályozza, minél hamarabb el kell a lencsét távolítani
(Aphakia lentis).

Zödhályog (Glaucoma)

Nyomásnövekedés lép fel a szemgolyó belsejében, ha a kelleténél több csarnokvíz termelődik, vagy az elvezető csatornák elzáródnak. A fokozott nyomás károsítja a látóideget és a szem egyéb részeit. Ha gyógyszerrel vagy műtéti úton a túlnyomást nem szüntetik meg, következménye a teljes látás elvesztése lehet. (látóidegsorvadás)
Fontos az állandó ellenőrzés, rendszerint napi többszöri szemcseppel a szemnyomás egyensúlyban tartása.
A szemnyomás fokozódását válthatja ki, ha a gyermek elsötétített helyiségben, huzamosan filmet, televíziót néz, ha túl sok folyadékot iszik; növeli a szemnyomást a nagy erőkifejtés, megerőltető fizikai munka, súlyemelés és a fordított testhelyzet.
Könnyített testnevelést igényelnek, súlyosabb esetekben egy ideig a teljes felmentés is indokolt lehet.