logo

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Intézményegység

 

Látássérültek Iskolája

Képességfejlesztés

A látóképesség fejlesztése

A látás működési rendszerének három szakasza: ingerfelfogás, ingertovábbítás, ingerfeldolgozás.
Ezek közül pedagógiai eszközökkel az első és a harmadik hozzáférhető és befolyásolható. Az első szakasz fejlesztését - a szem különböző működési funkciójának gyakoroltatását - látási tréningnek, a harmadik szakasz fejlesztését, az agykérgi feldolgozás tökéletesítését látásnevelésnek nevezzük.

A látási tréning területei és módszerei

A látási tréning nem terápiás kezelés vagy tanfolyam keretein belül, hanem a játék és a tanulás mindennapi tevékenységeibe ágyazva történik. Mindezt a szemorvosi vélemények figyelembevételével és szemészeti ellenőrzés mellett tesszük. A súlyos, következményeiben visszafordíthatatlan kórformák nagymértékben nem befolyásolhatók, de kisebb mértékű állapotváltozás, a várható állapotromlás késleltetése, és a meglevő látás eredményesebb felhasználása sok esetben elérhető.

Gyengénlátók számára a következő tréningek alkalmazását javasoljuk:

Nagymennyiségű látási inger biztosítása

Szemtorna

A látásélesség fejlesztése

Szoktatás a fényhez

Lazítás, pihentetés

 

A nagymennyiségű látási inger biztosítása a legáltalánosabb és már egész kicsi gyermeknél is alkalmazható módszer. A gyengénlátó érdeklődését az az inger kelti fel, amelyik látóképességének megfelelő nagyságú, élénk színű, a környezetéből kiemelkedő, legyen az tárgy, kép, figura vagy jel. Kisgyermeknél még egyéb érdeklődésfokozó jelleg vagy érzelmi vonatkozás is szükséges (hang, mozgás, kellemes emlékkép stb.). Nagyobb gyermekeknél a kíváncsiság és a tudásvágy is elegendő.
A
változatosság elve minden tekintetben érvényes. Vonatkozik az inger tárgyára (fény, szín, térforma stb.); minőségére (megvilágítás, méretek, tagoltság); távolságára, irányára, a mozgás terjedelmére, gyorsaságára. A látási ingerek nyújtása ne legyen öncélú, hanem szolgálja a gyermek tájékozódási képességének tágítását, tapasztalat- és ismeretkörének bővítését.
A tudatos fejlesztőmunka érdekében tudnunk kell, hogy a változatos látási ingerek felfogása milyen módon trenírozza a szemmozgást. Egy álló tárgy fixálása a térben a két szem összehangolt mozgását igényli. Ha ugyanezt a tárgyat mozgás közben (a gyermek saját mozgásáról van szó) is szemmel akarja tartani, bonyolultabb szemmozgásokat kell végeznie. Mozgó tárgy követése, ha csak a fej mozog, nem nehéz feladat. A szemgolyók tekintő mozgatásával követni valamit sokkal nehezebb. A fej és a szemgolyók együttes mozgatása már finom mozgásreflexeket igényel.


Még iskoláskorban is a játék, és a mozgás közben végzett önkéntelen szemmozgás az igazi gyakorlás. A fejlesztés szolgálatában állhat minden olyan játék, amit szét lehet szerelni, össze lehet rakni, egymásra, egymásba, egymáshoz lehet illeszteni. Különösen fejlesztőek a célzó (dobó, gurító, horgászó stb.) játékok. Nagyobb térben a labdázás, fogócskázás, bújócskázás, virág, falevél, termés, kavics gyűjtése és még számtalan elfoglaltság.

A szemtorna tanköteles kortól már végezhető. Eleinte nehéz, de az életkornak megfelelő rendszeres, játékos gyakorlás meghozza az eredményt.
A szemmozgató gyakorlatok különféle változatait inkább több alkalommal, de egyhuzamban csak rövid ideig végeztessük.

A legismertebb gyakorlatfajták:

ˇ tekintés csak szemmozgással jobbra, balra, föl, le, ferde irányokba, és körbe;

ˇ szándékos tekintetrögzítés a tér vagy sík meghatározott pontjára (mozgás közben is);

ˇ mozgó pont, tárgy követése szemmozgatással (ritmikus és rendezetlen, különböző sík- és térbeli irányú és kiterjedésű mozgások);

      összetérítő szemmozgás: kancsalítás az orrhegyre (rövidlátóknak előnyös)

ˇ akkomodálási gyakorlatok: közeli (olvasási távolság) és távolabbi (2-3 m-re lévő); valamint közeli és távoli ( 5 m-en túli) távolságban lévő tárgyak, képek jelek váltakozó fixálása; a fixált kép, szöveg távolítása, közelítése.

A látásélesség fejlesztése: A kisgyermek szemének megkülönböztető képessége (látásélesség) még fejlődési stádiumban van. Óvodás korban még jelentősen, de később is javítható a kancsal gyermek tompalátó szeme, ha a jobbik szem leragasztásával a másik szemet kényszerítik munkára. Ilyen tréninget gyengénlátóknál is ajánlanak a szemészek. Náluk azonban meg kell elégedni a viszonylagos látásjavulással.

Szoktatás a fényhez: A szem felbontóképessége és a megvilágítás erőssége szoros kapcsolatban vannak. Bizonyos szembetegségeknél az erős fénykerülési reakciók a betegség velejáró tünetei, s olyan kórokokra vezethetők vissza, amelyek szoktatással nem befolyásolhatók. (Albinismus, iris coloboma és más fejlődési rendellenességek.) Átmeneti fénykerülést okoz a kötőhártya-gyulladás és a szaruhártya sérülése is.
A fényhez szoktatás érdekében első lépés: a hibás szokások elhagyása. Fényvédő szemüveget csak azok a gyengénlátók viseljenek, kiknél ezt a szemészeti megbetegedés indokolja. Minden helyiséget jól ki kell világítani. Tartózkodjanak a gyermekek minél többet a szabadban.
Módszereiben legfontosabb a fokozatosság és az óvatosság. Nem szabad a fényforrásokba belenézni! A fény felé fordulást csukott szemmel végeztetjük a gyakorlatok során. A szemhéjon átszűrődő fényhez fokozatosan szoktatjuk a fényérzékeny szemet. Nem merev fejtartással, hanem fejmozgatás közben, hogy a fény a retinát pásztázza.
A fényforrás erősségét fokozatosan - egyéni érzékenység szerint növeljük.
Ha fényhez szoktató gyakorlatokkal erősebb fény elviselésére is képessé válik a gyermek, erős fényű olvasólámpával, saját megvilágítással felszerelt kézi nagyítóval meglévő látóképességének eredményesebb kihasználására nyílik lehetőség.

Lazítás, pihentetés: A szem távolsági alkalmazkodását végző belső szemizmok bizonyos fénytörési hibák esetén erősebben igénybe vannak véve. Az izmok kifáradásának legjobb megelőzési módja a rendszeres időközökben végzett munkamegszakítás és a megfeszített izmok ellazítása. Ez történik akkor, ha az addig közelre néző szemmel pár pillanatra távolabbra tekint a gyermek (5 m-en túlra), a tanterem távoli pontjára, vagy ki az ablakon. Az is késlelteti a kifáradást, ha csak kisebb mértékben változtatjuk a fixálási távolságot, pl. felnézetjük a tanulót a táblára vagy bármire, ami az olvasási távolságnál messzebb van tőlük.
A szemkörüli izmok: a szemhéj, a homlok és az arc izmai is el szoktak merevedni erőltetett munkavégzés közben. Ellazításként néhány másodpercre hunyják be szemeiket, lazán és sűrűn pislogjanak, majd könnyed mozdulattal simítsák végig homlokukat és az arcukat.

Látásnevelés

Területei: a vizuális gondolkodás, a vizuális emlékezés, a vizuális képzelet fejlesztése

 A látóképesség fejlesztésének nálunk hagyományosan elfogadott és alkalmazott módja azon az elven alapul, mely szerint a szem állapota, működőképessége adott és változtathatatlan, csak az agykérgi ingerfeldolgozás minőségi javulása lehetséges. A felvetés vitatható, de az igaz, hogy a látásteljesítmény szoros kapcsolatban áll az agykérgi működéssel.
A látásos megfigyelés szerves része a tapasztalás és a gondolkodás. A látásnevelés területei olyan szorosan kapcsolódnak a gondolkodásra neveléshez, hogy elnevezéseik is megegyeznek, csupán a "vizuális" jelző kerül a kifejezés elé. (pl.: vizuális emlékezet, vizuális megfigyelés, vizuális képzelet stb.)
A látóközpontban az ingerek feldolgozása túlnyomórészt tudatunk ellenőrzése nélkül, automatikusan megy végbe. Arra is képesek vagyunk azonban, hogy tudatossá tegyünk olyan működéseket, amelyekről addig tudomást sem vettünk. Amit ellenőrzünk és irányítunk, azt lehet, hogy tökéletesíteni is sikerül. Így fejleszthető a vizuális gondolkodás, mint ahogyan a gondolkodás többi területe is.

A vizuális gondolkodás fejlesztése

ˇ Megfigyelőképesség

ˇ Megkülönböztető-képesség

ˇ Alaklátás, lényegkiemelés, általánosítás

 

Következtetés

A vizuális emlékezet

A látásos megismerésben a vizuális képzetek kialakulásának, elraktározódásának és felidézésének fontos szerepe van. A gyengénlátó embernek erre a mechanizmusra még nagyobb szüksége van, mert ezáltal tudja látóképességét eredményesebben kihasználni.
A vizuális emlékezet a
tanulásban is fontos szerepet játszik. A gyengénlátók vizuális emlékezetét tudatosan fejleszteni kell. Gyarapítanunk kell vizuális képzeteik mennyiségét, gazdagságát, mert ez javítja látásteljesítményüket. A már meglevő képzetek ellenőrzését sem szabad elhanyagolni. A hiányos, pontatlan látási benyomások téves képzetek kialakulásához vezethetnek.
A látásos emlékezet
terjedelmét és a bevésés tartósságát azért kell növelni, mert számos területen csak ezáltal ellensúlyozhatja a gyengénlátó a rossz látását (pl. másolás, saját munkájának ellenőrzése, szövegben való tájékozódás...)
Fontos szerepe van a helyemlékezetnek is. Ennek segítségével a gyengénlátó tudja, hol kell valamit keresnie, így hamarabb megtalálja.

A vizuális képzelet

A gyengénlátó beszűkült látósugara miatt jobban rákényszerül az ismeretszerzésben arra, hogy a képzeletére támaszkodjék. Ha rendelkezik kellő mennyiségű és sokoldalú reális emlékképpel, aktív képzelőereje révén tapasztalatai korlátait tágíthatja.
Ennél is fontosabb érték a gyengénlátó számára a képzelet munkájában, hogy a belső, gondolati kép és a látási érzékelés között kölcsönös, kétirányú kapcsolat van. A gondolati kép segíti, tökéletesíti a látásos érzékelést.

A képzelet működését fejlesztik

ˇ az alkotó játékok: építés, festés, modellezés, barkácsolás

ˇ az olyan játéktárgyak, amelyek csak jelzik a valóságot

ˇ a szerepjátékok minden formája.

 

A vizuális képzelet fejlesztésének menete

ˇ A gondolati kép kialakítása

ˇ Késleltetett felidézés

ˇ A belső kép mozgékonnyá tétele

ˇ A belső kép tulajdonságainak változtatása

ˇ Reproduktív képzelet működése

A belső látás felhasználása a tanulásban

A mozgásképesség fejlesztése

Ha a látásos ellenőrzés korlátozott, a mozgás-látás koordinációjában zavar keletkezik, a mozgásfejlődés megkésik. Súlyos látássérülés kicsi korban (2-3 hónapos babánál) a kézmozgás és látás összehangolásában okoz zavart. A mászás és a járás időszakában a távolabbi látás egyrészt mozgásra készteti a gyermeket, másrészt biztonságérzetet kelt. Ha ez hiányzik, szűk körre korlátozódik a mozgástere, és az egész mozgásfejlődése lelassul.
A látássérülés eltérő volta miatt, nem feltétlenül sérül mind a két mozgás. A kétféle mozgászavart külön fejlesztjük.

A kéz finommozgásának fejlesztése

Ha az első 4-6 év a gyermek kézügyességének fejlesztése szempontjából kihasználatlan marad, hátránya szinte behozhatatlanná válik. Az ilyen gyermek nehezen tanul meg írni, lassan, ügyetlenül látja el önmaga körüli tennivalóit, a szerszámokat nehezen használja, s bár lehetnek jó zenei adottságai, a kézi hangszerek technikája gondot jelent számára. A korai fejlesztés ezért különösen fontos, ezért nagy figyelmet kell fordítani, az óvodás korosztályra.

A fejlesztés első feltétele a családi nevelés szemléleti áthangolása, irányítása. Rá kell venni a szülőt, hogy tapintatból vagy akár türelmetlenségből ne csinálja meg a gyermek helyett azt, ami tőle elvárható.

A gyermeket az érdeklődésének, látóképességének megfelelő játékokkal vegyék körül. Ne a játék legyen önműködő, hanem a gyermek alakítsa (homok, gyurma, papír). Legyen olyan apró is a játékok között, amit csak két ujjal tud megfogni, amit csak pontos, óvatos mozdulatokkal lehet használni.
A
rajzolás az írástanulás előkészítését szolgálja. Az a gyermek, aki nem tanul meg rajzolni, nem kezdhet el írni tanulni. A ceruzafogást, a lendület-visszafogó vonalvezetést, a vonalak egymáshoz illesztését a rajzolás során tanulja meg a gyermek. Ez az előgyakorlat át nem ugorható fejlődési szakasz.
A fejlesztésének mindig arról a fokról kell elindulni, ameddig már eljutott a gyermek. Ha szükséges a képességfejlesztést játékkal kezdjük. (építőkockák)
Szakszerű segítséggel és sok gyakoroltatással, az ügyetlen gyengénlátó gyermek is megtanul rajzolni. A fejlesztéshez módszertani ajánlással, különböző látóképességű igényeknek és fejlettségi foknak megfelelő rajzos feladatlap-sorokkal látjuk el a gyermekeket.
Alsó és felső tagozatban is rászorulnak gyermekeink a finommozgás fejlesztésére. Erre az
oktatásban, a kollégiumi foglalkozásokon valamint a szabadidő felhasználásában , szakkörökön, számos lehetőséget biztosítunk.
A legjobban rászorulóknak külön fejlesztő (habilitációs, rehabilitációs) foglalkozásokat tartunk.

Az egész test általános mozgásképességének fejlesztése

A gyengénlátók között gyakori a mozgásfejlődés általános fejletlensége, a testtartási rendellenességek, a gerinc és a lábboltozat szalagrendszerének gyengesége.

A mozgásfejlődés elmaradásának feltételezhető okai:

ˇ A látótér beszűkülése ("vakos" testtartás kialakulása)

ˇ Káros környezeti hatások (szülői "túlféltés").

ˇ Szülési sérülés

ˇ túl mozgékonyság, nyugtalanság, mozgáskoordináció-zavar (az enyhe agyi funkciózavar egyik legáltalánosabb tünete) - lehetőséget kell biztosítani a gyermeknek a fokozott mozgásigényének szabad levezetéséhez

ˇ kóros mértékű lassúság - egyénileg, vagy hasonló adottságúakból szervezett kis csoportokban fejleszthető eredményesen.

ˇ a koraszülöttek között gyakori a kötőszöveti gyengeség, amely bokasüllyedésre tartáshibákra hajlamosít.

ˇ A látássérüléshez való alkalmazkodás

ˇ Az állandó görnyedés (kivált az iskoláztatás éveiben) megterhelik a gerincoszlopot. Ami eleinte csak rossz tartás, az később állandósuló elváltozáshoz vezethet. Bizonyos szembetegségeknél - ami látótérkieséssel vagy a retinán az éleslátás eltolódásával jár együtt - természetellenes lehet a fejtartás, ami szintén károsítja a gerincoszlopot. A tartáshibát sajnos a legtöbb esetben nem szüntethetjük meg, legfeljebb csökkenteni tudjuk.

ˇ Legfontosabb a megelőzés. Erre szolgálnak a testnevelés órák, a fejlesztő foglalkozások, illetve a tanítási órákon és a tanulási foglalkozásokon beiktatott lazító, gerincegyenesítő rövid munkamegszakítások.

 

A kialakult deformitások korrigálása, csökkentése gyógytestnevelés órák feladata.

Látásnevelés